„A hall semmi a hallflelemhez kpest.”
„Senki sem annyira sorskegyeltje, hogy hallos gynl ott ne lljon nhny ember, aki rl a bekvetkez bajnak.”
"Ha hallom akrmilyen
Kis kzjnak javra volna,
Meghalnk, meg n..."
„Srva jttl vilgra, s krltted mindenki mosolygott,
gy menj el, hogy mosolyogj s krltted mindenki srjon.”
„…Ilyen az ember. Egyedli pldny.
Nem lt belle tbb s most sem l,
S mint fn se n egyforma kt levl,
A nagy idn se lesz hozz hasonl.”
„Szereteteik kilptek az letkbl, elszaktotta ket a
hall, a vlsg meg nhny olyan krlmny ,amelyeket egyikk sem kvnt. Az let hullmverse knyrtelenl messzire sodort tlk, szemlyeket, helyeket, kedves pillanatokat.”
"Az embernek nek rzi az idt,
az tartja szmon minden eleinket.
Hallass meg egy semmicske neket,
s szve jrst hallod az idnek."
"Mind a Fld kzvetlen sarjadsai vagyunk. Voltunk por, lesznk korhadk anyag. rk ritmusra vonulunk, szntelen, beteljestjk az let nneplyt, hagyjuk elkvetkezni gyszt."
"Tombolunk, a szakadk fel rohanunk, valami ismeretlen dolog kzeledik felnk a jvendbl, valami recseg-ropog a talpunk alatt, valami meghal mellettnk, ez mind igaz, de egyrszt tudunk meghalni, msrszt azonban nem vagyunk hajlandk letnket megterhelni, s a hallt szolglni, mieltt elvitt volna. Az let az letrt van, nem pedig a hallrt."
„-Elhihetitek nekem, az regembernek. Lehet, hogy mr most is desnek tartjtok az letet, de higgytek el, ha a hall kzel jr, akkor vlik kibrhatatlanul kvnatoss. Ha tllitek, minden szpsg s rm megsokszorozdik, a napfny, a szl, a j bor, egy n ajka, egy gyerek nevetse.- Az let semmi, ha nem nztl szembe a halllal.”
"ngyilkos lmod
Msok
lmodjk Neked
J volna ltnod a holnapot,
De Te nem akarsz lni!"
„seink hite a jv, a mi ktelessgnk a mlt megrzse, hogy majd a mi seink is megrizzk azt a mltat, ami neknk most a jelen, de a jvnek ptjk.”
"Nzz szt mg egyszer a Fldn
s nzd a szikrz Napot,
Nzd meg jl ezt a Vilgot,
Ami a mai nap tged Elhagyott.
lvezd ki az utols zeket,
rezd az illatot, ami krltted lebeg.
Nzd meg trsaid, halld a hangjukat,
S ha elmsz, jegyezd meg arcukat!"
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
