Az emo név az emotional szóból ered ami érzelmest, érzékenyt jelent, ebből kifolyólag az emósok általában nagyon érzékeny emberek, még ha csak divatból is. Nem nagyon lehet eldönteni, mi alakult ki előbb: a zene vagy az életforma. A zene kb. a nyolcvanas évek végén. Egyre több ifjú zenekar kezd befutni ebben a stílusban.Az emo-fogalma nem csak egy öltözködési stílust foglal magába, hanem tulajdonképpen a stílus is a szintén ilyen néven futó zenei irányzatból fejlődött ki.Tulajdonképpen korunk egyik legfrissebb alternatív ,,találmánya", a '90- es évek közepetájt született meg ez az újfajta, kissé kevert műfajú zene. Ötvözték a punk-poppal, a brit poppal és a hardcore elemeivel.A dalszövegek általában személyesek, a lelki világgal (néha kicsit elvont), a szerelemmel, barátsággal kapcsolatosak, érzelemgazdagok (innen a név: emo=emotional=érzelmes) ezért Amerikában már nagy tömegeket vonz magához ez a fajta zene. Hazánkban is egyre ismertebb az irányzat, és sajnos jópáran ismét csak pár újonnan befutott emo-zenekar miatt gondolják magukat emosnak. Visszatérő motívum a szerelmi bánat, és az ebből fakadó önsajnálat, frusztráció, reménytelenség. Persze akadnak pozitív ellenpéldák is. hát kb ez jellemző a zenére...A stílus egyik jelképe egy X alakzatú jel, ami az amerikai, becsületes életmódot folytató "Straight-Edge" hardcoreosoktól csórtak. Msn-en vagy hasonló chatprogramon egy emo nevében mindig benne van az X jel, mint például Xx2emo4U_XX. A stílus képviselői imádják a tetkókat, piercingeket, fülbevalókat, néhányan a Vespa, antik robogóival közlekednek.Az emók általában sosem beszélnek pozítiv dolgokról, boldogságról pedig semmiképp.Egyenesen elfogadhatatlan, ha valakinek pozitiv világképe van, esetleg elégedett önmagával. Ha ehhez még jól is néz ki, akkor már alapból kizárt, hogy emós legyen.Rengetegen gondolják úgy, hogy ha valaki emo-zenét hallgat, az depressziós, gyenge idegzetű ember. Szerencsére ez nem így van (persze sajnos nem minden esetben). Lehet, hogy ezek a fiatalok érzékenyebbek, többet sírnak, kicsit zárkózottabbak, emiatt sokan elítélik őket, főleg a fiúkat (EmoKid-eket). Pedig ezeken a dolgokon nincs mit szégyellni. Rengetegen gondolják úgy, hogy ha valaki emo stílusú, akkor biztos otthon vagdossa magát, élvezi ha folyhat belőle a vér, begyógyszerezi magát, és a tizedik emeletről leugorva végzi.Az igazi emosok sokat gondolkoznak az élet dolgain, gyakran filóznak olyan dolgokról, amik az emberi érzelmekkel, a léttel kapcsolatosak. Szokatlan öltözködésük és hajviseletük felhívja a figyelmet arra, hogy vannak ilyen fajta lázadók is. Az emberek nemtörődömsége ellen lázadnak tulajdonképpen, egyfajta segélykiáltás, hogy velük is kell foglalkozni. Az elme szabadságát és a boldogságot részesítik előnyben. (az őspunkok sajnos gyűlölik őket érzelgősségük miatt, és merthogy szintén kissé kitűnnek a tömegből, továbbá mert nem politikai dolgok ellen lázadnak) " . |